„Munkavállalók és munkáltatók mindennemű megkülönböztetés nélkül jogosultak szervezetek létrehozására, valamint kizárólag az érintett szervezet szabályaitól függően, jogosultak csatlakozni a maguk választotta szervezethez, előzetes jóváhagyás nélkül.”
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 87. sz. Egyezmény I. rész 2. cikk (1948. július 9.)
EGY KIS TÖRTÉNELEM…
1945-ben a Köztársaság téren újjáalakult a Közlekedési Szakszervezet. Az alakuló ülésen a magyar szakszervezetek közül elsőként úgy döntöttek, hogy az addigi szakmai szervezkedésű szakszervezetek helyett, az Egyesült Államokban és néhány nyugat-európai országban már bevált ágazati szakszervezetként fognak működni. Az új szakszervezet hét szakosztályra tagozódott: vasutas, hajós, villamos, kisvasúti, autóbusz, taxi, szállítási.
1950-ben a Közlekedési Szakszervezet neve Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete (KSZDSZ) lett, és tömörítette az addig különálló szállítási alkalmazottak, a szállítók, a gépjárművezetők, a hajósok és a légi közlekedési dolgozók szakszervezeteit.
A ’70-es évekre Magyarországon a gazdasági reform megtorpant. A szakszervezetek és a párt viszonya az előző évtizedekhez képest nem változott. A politikai határozatok nagy részének elfogadása szinte kritika nélkül ment át a felső szinttől az alapszervezetekig. A testületi ülések formálisak voltak. A tagok mindennapi életét segítő és kézzel fogható szolgáltatások – munkavédelem, béren kívüli juttatások, kulturális és sporttevékenység a szakszervezetekhez kötötték az embereket.
A ’80-as évek jellemvonásai megjelentek a szakszervezeteken is. A szakmai önállósulási törekvések, az egyén felé forduló szakszervezeti munka, a szakmai sajátosságokat kifejezni akaró törekvések párosultak a tagság részéről való nyomással, hogy a szakszervezeti munkát is új alapokra kell helyezni. Nem lehetett megállítani a folyamatot, melyben az alapszervezetek felléptek az önálló szakszervezet politika megteremtése érdekében. AZ 1987. július 10-i SZOT állásfoglalás a gazdasági és társadalmi kibontakozás programjáról már jelezte, hogy egyre erősödnek az ellentétes szakszervezeti elképzelések a mindenható állam- és párt elképzelésekkel. A szakszervezetek valódi önállóságot és valós érdekvédelmet akartak.
A közlekedési szakszervezet következő fontos éve 1988 volt. Ekkor hazánkban elsőként a KSZDSZ országos értekezlete úgy döntött, hogy a továbbiakban pártoktól függetlenül fog működni. Megszüntette a „demokratikus centralizmus” elvén alapuló irányítási rendszert, megváltoztatta a szakszervezet nevét, szervezetét egy éves időtartamra tagozatként működtette. A tagozatok egyéni döntése volt, hogy önálló szakszervezetként működnek tovább, vagy csatlakoznak a létrehozott Közlekedési Szakszervezetek Szövetségéhez. 1990-ig a közlekedés területén több, mint 80 szakszervezet kezdte meg működését.
ÖNÁLLÓSODÁS – SZÖVETSÉGEKBE TÖMÖRÜLÉS – VÁLTOZÁSOK – EREDMÉNYEK….
A Közúti Közlekedési Tagozatból 1989. november 26-i alakuló kongresszusa után, 1990. január 1-én alakult meg a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ), a tagság az önállóságot választotta. A KKSZ 35 év után is közel 6000 fős taglétszámmal, alapszervezetenként is sok azonos és eltérő sajátossággal, problémával működik. Tagjaink között megtalálhatók autóbuszvezetők, tehergépjármű vezetők szerelő-karbantartó munkások, alkalmazotti állományban dolgozók.
A KKSZ is igyekszik megfelelni az érdekvédelem, a szolgáltatás és segélyezés „hármas követelményének”. Az érdekvédelem területén legfontosabb a kollektív szerződés léte. Az elsők között voltunk Magyarországon 1992-ben, akik megkötötték az ún. Alágazati Kollektív Szerződést (AKSZ). Az Alágazati Kollektív szerződésünk azóta él, bár jelentősége 2015. évi társasági összevonások következtében csökkent, de hosszú éveken keresztül meghatározta azokat a minimális követelményeket, melyeknél a helyi kollektív szerződés csak jobbat állapíthatott meg. Leglényegesebb eleme, hogy szerződéses biztonságot nyújtott a Volán társaságok majd 18 ezer munkavállalójának és az árufuvarozó vállalkozásokban lévő tagjaink számára egyaránt. 2019. október 01-től ismét hatalmas változáson ment át a szakma, a hat közlekedési központ beolvadt a VOLÁNBUSZ Zrt-be és egy cégként VOLÁNBUSZ Zrt. néven működik tovább. A beolvadás számos ismert és ismeretlen feladat, kihívás elé állítja a szakszervezeteket, köztük a KKSZ-t is.
A tagság számára kiemelkedő fontosságot jelent a megfelelő kereset elérése és munkahely biztonsága a tagság és a munkavállalók számára. Komoly kitartással és demonstrációval, sztrájkkal támogatott tárgyalásainkon 2003-ban sikerült egy olyan hároméves megállapodást kötnünk, amelynek eredményeként a Volán szakmában dolgozók keresete 40%-kal emelkedett. Jellemzően azóta is sikerült kisebb-nagyobb bérfejlesztést kiharcolni a szakmában. Ma már látjuk, ez a Nemzetgazdaság többi területéhez hasonlóan nem eredményezte a Volános munkavállalók megbecsülését és ez 2015-re egyre jelentősebb létszámhiányt eredményezett, ami a mai napig is jelen van. A nyomásgyakorlás lehetősége minimálisra csökkent a sztrájktörvény változása óta, meg kell találni azt az eszközt, amivel a szakma megbecsülése visszaszerezhető. Annak ellenére sem tudott ez megtörténni, hogy 2017-2019 évekre összességében átlagosan 30%-ot meghaladó bérfejlesztés került végrehajtásra, melynek eredménye átlagosan egy 35%-ot meghaladó jövedelem emelkedés. A munkavállalók számára fontos utazási kedvezményt meg kívánjuk erősíteni azáltal, hogy a juttatás törvény által kerüljön biztosításra.
Az EU csatlakozást követően a szakmai munka felerősödött az autóbuszvezetőkre vonatkozó főleg munka- és pihenőidőre vonatkozó jogszabályok ismeretével, alkalmazásával, mely területen a szakszervezeti központ munkavállalóinak, a KKSZ vezetésének szakmai szerepe megkérdőjelezhetetlen.
Reprezentatív -teljes jogú tagja- szakszervezete vagyunk a hivatalosan 2005 decemberében megalakult Közúti Közlekedési Szolgáltatók Ágazati Párbeszéd Bizottságának, melynek munkavállalói oldalát az „új” MT értelmében jelenleg a Fontos eredményünk az autóbusz- és a tehergépkocsi-vezető foglalkozás szakmává nyilvánítása, ami azt jelenti, hogy bekerültek az Országos Képzési Jegyzékbe, és jogszabály határozza meg e szakmák elsajátítására vonatkozó feltételeket, sajnos ezzel nem lett automatikusan szakmunkás a járművezető. Ez a vívmány azóta elveszett, a tehergépjármű vezető és az autóbuszvezető kikerült a szakmai névjegyzékből. Tovább harcolunk a járművezetői munkakör szakmaként történő elismertetéséért. A KKSZ működtet egy Szociális Alapítványt, mely már évek óta jelentős összegű segélyekkel segít a szakszervezet rászoruló tagjainak. Elsősorban az ADÓ 1%-ának felajánlásaiból tartja fenn működését, aminek a mértéke az adóbevallások változásával évről-évre csökken.
Kiemelkedő eredményünk, hogy 2007 decemberében egy demonstrációt és sztrájkot követően sikerült elérni a típusfüggőség eltörlését. Az autóbuszvezetőkre vonatkozó korkedvezményes nyugdíjra jogosító időszakba 2008. május 1-től típustól függetlenül minden idő beleszámított 2014. december 31-ig. 2015. január 01-től a Kormány kivezetés nélkül megszüntette a korkedvezmény intézményét. Az érintett szakszervezetek, élükön a közlekedésiekkel, minden törvényes eszközt bevetettek, hogy eltérítsék a döntéshozókat e béli szándékuktól, továbbra sem adtuk fel –bár mennyire is reménytelen – a korkedvezmény kérdését.
A KKSZ alapító tagja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ). Az ASZSZ 1991-ben jött létre a túlnyomó részben közszolgáltatások terén szerveződő szakszervezetek szövetségeként. Majd a 2015 évbe két konföderáció (MSZOSZ-AUTONÓMOK) összeolvadása után jelentős súllyal bír a Magyar Szakszervezeti Szövetségben (MASZSZ)
1996-ban a KKSZ és a FAÜSZSZ megalakította a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségét (KSZOSZ), melynek mára már csupán két tagszervezete maradt. A szövetség tagszervezetei közül a Teherfuvarozók Európai Szakszervezete az árufuvarozásban és logisztikai területen képviselteti magát a legnagyobb erővel. A Közúti Közlekedési Szakszervezet vidéki városokban, a helyközi, távolsági tömegközlekedésben jeleníti meg a munkavállalói érdekeket.
A közúti közlekedés meghatározó tényező Európában, de az Európai Unió még inkább meghatározó a közúti közlekedésben. Az EU rendeletek, irányelvek munkavállalókra kiható szabályozásai életet leheltek a szövetségi munka hatékonyságába. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a közlekedést érintő kérdéseket, és a megfelelő fórumokon meg kell jeleníteni a munkavállalói érdekeket, véleményeket. Nem csak itthon, hanem Európában is felfigyeltek a KSZOSZ-re. Részt veszünk a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Európai Szövetségének (European Transport Workers’ Federation – ETF) Városi Tömegközlekedési Bizottságának munkájában.
A KSZOSZ elismertségét mutatja, hogy egy 2006 novemberében kezdődő projekt részese, melyben hat ország szakszervezeti és munkáltatói képviselői vettek részt. A projekt során készülő tanulmány célja, hogy egy modern tömegközlekedésben olyan magas minőségű szolgáltatás valósuljon meg, mely magas szintű munkafeltételekkel párosul. 2020 májusában Budapesten került megrendezésre az ETF Kongresszusa.